Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

~3.22~

(02.11)

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Tegnap egésznap a szobámban kuksoltam.
Ma reggel egyedül indultam el a suliba. Mindenhol őt látom. Mindenhol őt hallom.
- Meg se vársz? - már hallucinálok is! Mintha Nóri hangját hallottam volna! Nem törődtem vele, inkább tovább mentem.
- Én is szeretlek - kiáltotta. Hátra fordultam, és alig hittem a szememnek. Nóri állt előttem! Mosolyogva rohant felém, én pedig felemeltem, és megpörgettem. Mikor letettem a földre, gondolkodás nélkül megcsókoltam. Nóri a hajamba túrva csókolt vissza.
- Mit csinálsz itt? - kérdeztem két csók között.
- Suliba megyek? - kérdezett vissza.
- De, nem úgy volt, hogy nem ide jársz?
- De, de mégsem - mondta Nóri.
- Ezt nem értem.
- Mikor hazaértünk, apa látta rajtam, hogy szomorú vagyok a kialakult helyzet miatt, ezért azt mondta, hogy elég neki, ha csak hétvégén vagyok nála - mesélte boldogan Nóri.
- Ez szuper! - mondtam boldogan, és szorosan magamhoz öleltem. A sulinál nem állt senki. Bementünk a suliba. Bepakoltunk a szekrényünkbe, és bementünk a terembe. Mindenki csendben volt.
- Mi ez a gyász hangulat? - kérdezte Nóri. Mindenki az ajtó irányába nézett.
- NÓRIII! - rohantak Nóri felé a lányok. Mosolyogva ölelték meg egymást.
- Nem úgy volt, hogy elköltözöl? - kérdezte Levi.
- Csak hétvégente leszek apánál - mondta Nóri. Ekkor becsengettek. Kardos engem feleltetett. Kettesre feleltem. Matekon dogát írtunk. Bioszon Viktor ötösre felelt. Francián csendben dolgoztunk. Infón szabad foglalkozás volt. Nóri mellé ültem, és néztem, hogy mit csinál. Facen nézte a posztokat. Tesin kosaraztunk. Angolon ötösre feleltem. Angol után Nóri elment olvasóra, én pedig kint vártam.
- Mehetünk - jött ki a suliból Nóri.
- Oké - fogtam meg a kezét.
- Látnod kellett volna anya arcát vasárnap este.
- Gondolom örült.
- Arra nincs kifejezés. Mikor meglátott sírva ölelt meg. Először azt hitte, hogy megszöktem, de elmondtam neki, hogy mi volt valójában.
- Tudod, örülök, hogy itt vagy - mondtam mosolyogva életem szerelmének.
- Én is - mondta, és megölelt. Mosolyogva mentem haza. Felmentem a szobámba, és boldogan néztem ki az ablakon. Nóri is az ablakban állt (nem szószerint!). Mosolyogva intett, mire visszaintettem. Boldogan dőltem be az ágyba. Nem megy el. Itt marad!

(02.12)

*Nóri szemszöge*

Reggel boldogan keltem fel. Cortez mosolyogva várt a kapunkban. Mosolyogva csókolt meg. Mosolyogva mentünk kézen fogva a suliba. A többiek már a suli előtt beszélgettek. A lányok boldogan öleltek meg. Bioszon Baranyai Bercit feleltette.
- A csontok törékenyek - mondta Berci. Baranyai a homlokára csapott.
- Pirosbetűs ünnep lesz az a nap, amikor elballagtok innen - mondta Baranyai, miközben beírta az egyest Bercinek. Fizikán csendben jegyzeteltem. Matekon kiosztották a tegnapi dogánkat. Nekem ötös lett. Corteznek pedig hármas lett! Nyelvtanon a füzetbe írtunk. Kémián Milán a füzetébe firkálgatott valamit.
- Ez mi? - suttogtam.
- Nem tudom, de unatkozok - mondta halkan.
- Akkor talán figyelhetnél.
- Akkor elalszok - mondta, én pedig rázkódó vállal ültem a helyemen. Irodalom előtt Kevin átállította az órát 15 perccel előbbre.
- Tanár úr! Vége az órának - mondta Kevin. Kardos a faliórára nézett, majd a... karórájára.
- Nem, még van 15 perc. De szép próbálkozás volt - mondta Kardos, és tovább folytatta az órát.
- Hülye karóra! - szidta Kevin Kardos óráját.
- Legalább megpróbáltad - veregette vállba Berci. A szekrényemből egy szórólap lógott ki. A lányokéból is.
Szent Johanna valentin-bál! Február 14-én délután öt órától este nyolcig. Belépés piros ruhában, és PÁRBAN!
A lányokkal egyszerre néztünk fel a lapból. Kivettük a kabátunkat, és kirohantunk a suliból.
- Mi van csajok? - kérdezte Levi.
- Elmegyünk a valentin-bálba? - kérdeztem Corteztől.
- Oké - egyezett bele. Túl könnyen ment.
- Mit tervezel? - kérdeztem gyanakodva.
- Semmit.
- Biztos?
- Igen, biztos - mondta Cortez, és átölelte a derekamat.
- Könnyen beleegyeztél - mondtam hazafelé menet.
- Mert előbb utóbb ráveszel, ezért inkább egyből belementem - mondta egyszerűen.
- Oh, oké.
- Milyen összeesküvés elméletet gyártottál? - kérdezte szórakozottan.
- Nem is gyártottam! - védekeztem azonnal. Cortez sokat sejtőn nézett rám.
- Talán gondoltam pár dologra - ismertem be.
- Elmondod?
- Csak az, hogy utána... megint az lenne, mint múltkor - mondtam halkan.
- Mire gondolsz?
- Hogy szakítanál velem - mondtam a földet bámulva, mintha baromi érdekes volna. Cortez az államnál fogva emelte fel a fejem, hogy a szemébe nézzek.
- Nem fog többet előfordulni. Ígérem - mondta, és megcsókolt.
- Köszönöm - mondtam halvány mosollyal az arcomon. Otthon megírtam a leckémet utána bepakoltam holnapra. Lent megvacsiztam, letusoltam utána lefeküdtem aludni.

(02.13)

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Reggel Nórit vártam a kapuban.
- Szia! - jött ki az ajtón.
- Szia - köszöntem mosolyogva. Egy gyors csókot nyomtam (de hülyén hangzik) a szájára, és elindultunk a suliba. Senki se állt a suli előtt.
- Elkéstünk volna? - kérdezte Nóri.
- Passz - vontam vállat. Bent a suliban Máday a Jean d'Arc szobor mellett állt.
- Miért jöttek be? - kérdezte szokatlan stílusban... halkan.
- Nincs tanítás? - kérdeztem.
- A tanárok továbbképzésen vannak.
- Akkor miért tetszik bent lenni? - kérdezte Nóri.
- Hogy haza küldjem a diákokat, akik bejönnek - mondta Máday.
- Viszlát! - gyorsan megfordultunk, nehogy meggondolja magát☺.
- Mit csináljunk? - kérdeztem haza felé.
- Nem tudom - mondta Nóri.
- Film? - vetettem fel az ötletet.
- Oké - egyezett bele. Átmentünk hozzám. A szobámban beraktam egy filmet, és az ágyon ülve néztük. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy Nóri feje a vállamon „landol”. Elaludt. Már nem a filmet figyeltem, hanem az alvó barátnőmet. Annyira édesen aludt. Óvatosan lefektettem az ágyra, és befeküdtem mellé. A haját simogattam. Lassan engem is elnyomott az álom.

.......................Eddig tartott.......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a nagyon rövid rész! Lehet, hogy a részek rövidebbek lesznek, de próbálok hosszabbakat írni!
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.