Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

~3.15~

(01.07)

*Nóri szemszöge*

Jövőhéten kezdődik a tanulmányi verseny hét.
Reggel Cortez várt a kapunkban. Egy csókkal köszöntöttem.
- Hogy telt a hétvége? - kérdezte, miközben rákulcsolta az ujjait a kezemre.
- Egész jól. Szombaton moziban voltam egy helyes sráccal utána az apám elvitt a várba. Vasárnap pedig tanultam.
- Apád elvitt a várba?
- Igen, megszeretne ismerni, és próbálja jóvá tenni a hibáját.
- Aham. Hogy néz ki az a bizonyos helyes srác? - kérdezte visszatartott mosollyal.
- Hát, sötét szinte fekete haja van, szép kék szemei vannak, és ő a suli legnépszerűbb fiúja - mondtam mosolyogva.
- Úgy hallom vetélytársam akadt - mondta Cortez.
- Csak egyet kérek. Ne verd meg magad - mondtam, mire elnevettük magunkat.
- Eszembe se jutott - mondta, és belepuszilt a hajamba. A suli előtt beszélgettek a többiek.
- Sziasztok - köszöntem mosolyogva nekik.
- Hali - köszöntek vissza.
- Milyen volt a hétvége? - kérdezte Kristóf.
- Egész jó volt - mondtam. Csengetéskor bementünk irodalomra.
- Antai-Kelemen táblához, a többiek csendben olvassák a szöveggyűjteményt - jött be a terembe Kardos. Cortez ráérősen kimentem a táblához.
- Kettes - írta be a naplóba a jegyet Kardos. Cortez leült a helyére. Az óra végéig csendben olvastunk. A szünetben vettem magamnak forró csokit.
- Nóri, kész a matek házid? - kérdezte Macu.
- Igen, kész van. Odaadjam?
- Légyszi - mondta mosolyogva. Átadtam neki a füzetemet. A balhés ötös lázas másolásba kezdett. Mosolyogva figyeltem őket. Csengetéskor visszakaptam a füzetemet. Gazdag megnézte mindenkinek a füzetét.
- Várj, Beaa - ment ki Kevin a teremből csengetés után. Nevetve néztünk utána. A nyelvi előadóban Cortez felült a padomra, és nézte, ahogy olvasok. Csengetéskor bejött a terembe monsieur Durand. Francián Jacquelint és engem készítettek a jövőheti versenyre. Infón szabad foglalkozás volt. Tesin terem köröket futottunk. Óra végén fáradtan öltöztünk át. Angolon haladtunk az anyaggal. Olvasón Daniella tartott előadást Coelho életéről. Olvasó után egyedül mentem haza (Cortez a fiúkkal ment valahova). Otthon megírtam a leckémet utána bepakoltam holnapra. Átmentem Márkhoz. A kiságyban gagyorászott.
- Mi a helyzet, picur? - emeltem ki mosolyogva az öcsémet a kiságyból.
- Na, mi a helyzet?
- Velem semmi - válaszolt mögülem Cortez.
- Azt hittem, hogy a fiúkkal vagy - néztem rá hitetlenül.
- Hát, mostmár itt vagyok - mondta, és közelebb jött. Egy puszit nyomott a fejem búbjára.
- Szia, nagyfiú - köszönt mosolyogva Cortez Márknak. Márk Cortez felé nyújtogatta a kezeit.
- Na, szépen vagyunk - adtam át nevetve Corteznek az öcsémet. Olyan édesek voltak együtt!
- Úgy érzem jó barátok leszünk mi ketten - mondta Cortez.
- Kénytelen lesz kedvelni - mondtam mosolyogva.
- Ez nem volt szép. Engem mindenki kedvel - fényezte az egóját.
- Igen?
- Igen.
- Én nem kedvellek.
- Tényleg?
- Ühüm, nem kedvellek, hanem szeretlek - adtam egy puszit az arcára.
- Az érzés kölcsönös - mondta mosolyogva Cortez. Átvettem a kezéből Márkot, és átmentem a szobámba. Márkot leültettem az ágyra, és a kezembe vettem a gitáromat. Cortez az ölébe ültette Márkot (az ágyamról elakart mászni). Random pengetni kezdtem. Végül Anne Marie: Ciao Adios című dalát játszottam, és énekeltem. Mikor befejeztem Márk tapsolni kezdett.
- Tetszett, kis haver? - kérdezte Cortez az öcsémtől. Márk vadul bólogatott.
- Most én jövök - mondta Cortez, és a kezembe adta Márkot. Charlie Puth: Attention című zenéjét adta elő nekünk. Márkkal együtt tapsoltam. Néha én is Cortezzel együtt énekeltem.
- Reggel várlak - mondta Cortez, mielőtt elment volna. Még utoljára megcsókolt utána hazament. Mosolyogva fürödtem le utána lefeküdtem aludni.

(01.11)

*Nóri szemszöge*

Hú, de régen írtam! Gyorsan összegezném, hogy minden reggel Cortez a kapunkban várt rám. Minden reggel egy csókkal köszöntött. Délutánonként tanultam, gitároztam, vagy elmentem zongorázni. Szerdán az apámmal elmentünk a könyvesboltba utána beültünk palacsintázni. Sokat beszélgettünk, és nevettünk is.
- Örülök, hogy boldog vagy - mondta mosolyogva.
- Köszi. Most mit dolgozol egyébként?
- Magán nyelvtanár vagyok.
- Tényleg? Milyen nyelvet tanítasz?
- Igen. Spanyolt, olaszt, angolt, németet, portugált és franciát - sorolta, én pedig döbbenten hallgattam.
- Hat nyelven tanítasz?
- Igen.
- Hű - dőltem hátra a székemen.
- Ha jól tudom te beszélsz angolul, franciául és olaszul is. Igaz?
- Igen - bólintottam.
- Nem szeretnél több nyelven beszélni?
- Még nem igazán gondolkodtam ezen - vallottam be.
- Nem baj, ha gondolod tanítalak - mondta mosolyogva.
- Tényleg?
- Persze, hiszen a lányom vagy.
- Oké, benne vagyok - egyeztem bele. Ez volt szerdán. Először spanyolt fogok tanulni. Úgy beszéltük meg, hogy minden szerdán és vasárnap lesznek a külön óráim. Már alig várom!
Reggel Cortez a kapunkban várt. Rögtön megcsókoltam.
- Mizu? - kérdezte Cortez.
- Semmi különös, veled?
- Semmi. A világ legaranyosabb lányával sétálok éppen.
- Tényleg?
- Igen.
- Ismerem?
- Nagyon is - mondta, és megcsókolt. Miután elváltunk egymástól tovább mentünk a suliba. A suli előtt, csak hárman álltak. Macu, Levi és Milán.
- Kristóf és a lányok? - kérdeztem köszönés nélkül.
- Betegek lettek - mire kimondta Macu, jött két sms-em.
Roxi: Megfáztam, nem tudok menni :(

Jacquelin: Fáj a torkom, ezért egy darabig nem leszek :'(
Mindkettőjüknek írtam, hogy „jobbulást" utána eltettem a telefonomat.
- Ki volt az? - kérdezte Levi.
- Roxi megfázott, Jacquelin a torkát fájlalja - mondtam.
- Kristófnak láza van - mondta Macu.
- Szegény - mondtam őszintén. Bementünk a terembe. Hát, egy darabig kevesen leszünk, mert Kevin és Viktor is hiányoznak. Összesen heten voltunk. Törin jegyzeteltünk. Francia közepén Durand aggódva nézett Somára.
- Jól vagy? - kérdezte a francia tanár.
- Nem. Fázok, és hányingerem van - mondta Soma. Durand odament hozzá, hogy közelebbről megnézze Somát.
- Menj le az orvosiba - mondta.
- Lekísérhetem? - kérdezte Levi.
- Igen - mondta monsieur Durand. A két fiú lement az orvosiba, mi pedig mivel a fél osztály hiányzott, csendben elfoglalhattuk magunkat. Angolon már csak hatan voltunk (a doktornő hazaküldte Somát). Mr O'Realy megengedte, hogy akasztó fázzunk. Tesin az a-s lányok közül, csak Rebi és Szonja volt. Korponay megengedte, hogy a lelátón ülve nézzük a fiúkat. Föcin filmet néztünk. Ofőnökin a jövőheti versenyről beszélgettünk. Óra után hazamentünk. Otthon megírtam a leckémet utána Cortez átjött, és együtt mentünk Leviékhez. Nem volt az igazi, hogy csak a fél osztály volt a garázsban. Nem voltunk teljesek. Így hamarabb hazamentünk. Én még átmentem Cortezékhez. Nem tudom meddig beszélgettünk, de már csak arra eszméltünk föl, hogy valami hatalmasat csattan. Rögtön kinéztünk az ablakon. Szakadt a hó. Erősen fújt a szél.
- Szerinted mennyi esély van arra, hogy két perc alatt hazaérek? - kérdeztem Corteztől.
- Semennyi.
- Remek - ültem le gondterhelten az ágyára. Cortez kiment a szobájából, de hamar visszajött.
- Ma itt alszol nálunk - jelentette ki.
- Mi?
- Jól hallottad, innen most nem mész sehova - mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
- Biztos?
- Igen. Aludtunk már együtt... nem is egyszer - kacsintott rám.
- Az elsőről nem tudtam - mondtam nevetve.
- Legalább másodjára nem rúgtál le az ágyról - nevetett ő is.
- Persze, mert belül feküdtél.
- Akkor most is belül fekszek - húzott magához egy csókra. A csókot egy diszkrét köhécselés szakította félbe.
- Szóltam Reninek - mondta Ádám.
- Köszi, hogy megengeditek, hogy itt aludjak.
- Semmiség - legyintett Ádám, és elment. Mosolyogva öleltem meg Cortezt.
- Nézünk valamit? - kérdezte Cortez egy idő után.
- Mit? - kérdeztem.
- Most én választok - vigyorgott. Rossz előérzetem volt, ami bevállt.
- Ezt nem nézem tovább - mondtam a szemeimet eltakarva. Cortez valami véres, trancsírozós filmet nézetett velem.
- Nyugi, ha nagyon félsz, bújj hozzám - mondta kedvesen. Legalább nem nevetett ki azért, mert féltem. Épp elvettem a kezemet a szemem elől, amikor valakit leszúrtak. Inkább odabújtam Cortez mellé. Megnyugtatott a közelsége és az illata. Éreztem, ahogy lassan leragadnak a szemeim.

(01.12)

*Nóri szemszöge*

Reggel arra keltem, hogy valaki a hátamat simogatja. Résnyire kinyitottam a szemeimet. Cortez mosolyogva figyelt. Kicsit szorosabban bújtam hozzá.

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Elkezdtem Nóri hátát simogatni, és mosolyogva figyeltem, milyen édesen alszik. Kicsit szorosabban bújt hozzám. Annyira szeretem.
- Szeretlek - suttogtam.
- Nem hallottam - mondta rekedtesen Nóri. Láttam, hogy mosolyog.
- Végig fent voltál?
- Nem, elaludtam a film végét.
- Nem erre gondoltam.
- Akkor mire? - nézett rám azokkal a gyönyörű barna szemeivel.
- Nem érdekes - mondtam, és megcsókoltam. Miután elváltunk egymástól, Nóri kikelt az ágyból, és elment a fürdőbe öltözködni. Már nem volt hóvihar. Csupán kisebb pelyhekben hullott a hó. Nóri visszajött.
- Mit csináljunk? - kérdeztem a barátnőmtől.
- Nézzünk valami filmet?
- Oké - egyeztem bele rögtön.
- Most én választok - mondta Nóri.
- Csak nyugodtan - mondtam, és a polcra mutattam, ami tele volt filmekkel. Levette az egyik DVD-t a polcról, és betette a lejátszóba. A Halálos Iramban-t választotta. Leült mellém az ágyra. Átöleltem a derekát, és így néztük a filmet.
- Szia, hétfőn várlak - mondtam, mikor haza indult... este.
- Oké - mondta, és hosszasan megcsókolt. Miután elment, gyorsan letusoltam utána lefeküdtem aludni.

..........................Eddig tartott....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Fogtok menni LL dedikálásra? És, ha igen hova? Csak azért kérdezem, mert én május 4-én Gyulán leszek a dedikáláson, és aki akar oda jöhet hozzám kérdezősködni☺. Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.