A babysitter /BTS_SUGA/

62.

Mosolyogva léptem be Haru szobájába reggel, hogy köszöntsem a kislányt. Yoongi elhozott reggel dolgozni, de ment is tovább ő is, hogy belevesse magát a munkába. Várakozásaimmal ellentétben nem voltam szégyenlős vagy félénk a történtek után, sőt, mintha fesztelenebb lettem volna a férfi mellett. Bár már mindent látott és teljesen odaadtam magam neki, úgyhogy már igazán nem volt mit szégyenlősködni előtte. Ezt ő is megjegyezte és azt is mondta, hogy így jobban tetszem neki, ami miatt jól indult a reggelem és mosolyogva mentem mindenhová. Mellettem kelt fel, megcsókolt nem egyszer és bókolt ugyanúgy nekem a férfi, vagyis még nem állt szándékában lelépni. Legalábbis nem szótlanul, hogy ne tudjak róla. 

Haru is mosolyogva, jókedvűen fogadott egy öleléssel és azonnal a szobája közepére ültetett, hogy megmutassa az új játékát, amit kapott. Mosolyogva figyeltem és hallgattam a beszámolóját az új játék szabályairól és hogy mit hogyan kell csinálni és máris neki kezdhettünk a délelőtti mókának. Egyetem előtt jó, ha kicsit lenullázom az agyam, legalább majd tudok figyelni és nem folyamatosan az előző éjszaka fog a fejemben járni.

------------

Ültem a padban és majdnem elaludtam, ahogy hallgattam a turisták káros hatásait, vagy miket. A barátnőm mellettem szokás szerint a telefonját nyomkodta, mert letöltött valami új, agysorvasztó játékot és teljesen beleindult, nem tudta letenni. Nem, mintha nagyon zavart volna bárkit, engem sem nagyon, már megszoktam, hogy ezt csinálja, mindig másik játékkal.

Megböktem a kezét és felé fordultam a félig fekvő pozíciómból. Vártam, amíg lestoppolja a pályát és felém fordítja a fejét. Felvonta a szemöldökét, jelezve, hogy mondjam, mit akarok. Lenéztem a tanárra, aki el volt foglalva a prezentáció kis ablakaival a számítógépén, így nyugodtabban fordultam vissza a kérdő tekintetű barátnőmhöz. Vettem egy mély levegőt és halványan elmosolyodtam.

- Tegnap lefeküdtünk - Közöltem vele az új híreket.

A barátnőm szemei egy hatalmas hagyma méretével vetekedtek, úgy kikerekedtek, miközben a száját is elnyitotta, mielőtt egy hatalmas vigyorra változtatta volna. Némán toporgott egy kicsit, ahogy örült nekem. Mindig, mindent megosztottunk egymással, így úgy gondoltam, erről is tudnia kell, hiszen ez egy nagy fordulópont az életemben. 

- Milyen volt? - Suttogta és kicsit közelebb csúszott a széken, hogy halkabban tudjunk beszélgetni, miközben az óra még mindig ment.

Vettem egy mély levegőt és mosolyogva beharaptam a számat. Megvontam a vállamat és felmutattam a hüvelykujjamat.

- Isteni - Sóhajtottam megkönnyebbülten.

A barátnőm játékosan meglökött a könyökével és osztozott a boldogságomban, ugyanis ugyanolyan hevesen vigyorgott, ahogy én is.

- Yoongi egy isten, nem igaz? - Húzogatta a szemöldökét pajkosan.

Halkan felnevettem, hogy ne zavarjam meg az órát és bólogattam, hogy igen, igaza van. Bár nem volt összehasonlítási alapom, azt még így látatlanban, tudatlanul is meg tudtam mondani, hogy Yoongi eszméletlen volt. Elárulta, hogy ne aggódjak, ha nem sikerül eljutnom a csúcsig az első pár alkalommal, mert az csak akkor lehetséges, ha teljesen el tudom engedni magam, ez pedig az első párnál nem igazán szokott még sikerülni, hiszen ilyenkor még feszültek és félénkek vagyunk. De nekem mégis sikerült és ezt ő érte el, úgyhogy kétség sem fért hozzá, hogy igen, Yoongi császár ebben a dologban.

- Fájt? - Kérdezte a barátnőm, miközben terpeszkedve, kényelmesen elhelyezkedett a fa székben.

Vettem egy mély levegőt és felfelé néztem, ahogy elgondolkodtam.

- Nem volt olyan rossz - Feleltem. - Sokkal rosszabbra számítottam.

- Akkor mostantól mehet a minden napos parti? - Vigyorgott szélesen rám.

Felnevettem és a kezemet a szám elé szorítottam, hogy elfojtsam a hangos zajaimat, hiszen még mindig az óra közepén tartottunk. Barátnőm kérdő tekintete talán izgatottabb volt, mint én magam a témában. Ezért imádtam őt ennyire, mert bármit elmondhattam neki, nem csak meghallgatott, de teljesen átvette a hangulatot, amiről éppen szó volt és így még többet tudott segíteni azzal, hogy átérezte minden kis rezdülését a dolognak, amiről éppen beszélgettünk. 

- Azért ne olyan gyorsan! - Tartottam fel mosolyogva a mutatóujjamat, hogy figyelmeztessem, azért ne szaladjunk ennyire előre. - Egyenlőre túl kell élnem, hogy nem halok meg a fájdalomtól közben vagy Yoongi isteni testétől, utána jöhet minden nap.

A barátnőm felnevetett és bólogatott, hogy megérti a problémámat. Végül is csak tegnap szakították le a cseresznyevirágomat, még nagyon távol állom attól a szinttől, ahol a legjobb barátnőm és Yoongi is táncol, hogy minden egyen nap képes legyek teljesíteni gond nélkül. Ahhoz azért kellett még egy pár hét, talán hónap, hogy beletanuljak ebbe az egészbe és Yoongi is kellett hozzá, hogy tanítson. 

*Yoongi POV*

Elégedetten sóhajtottam és elterültem a stúdió székében. A kezemet összekulcsoltam és a tarkómra tettem, hogy egyrészt kinyújtóztathassam az izmaimat, másrészt meg a fejemet is tartottam vele. 

- És milyen volt? - Kérdezte Hoseok, aki az üveg fal mögött a mikrofont és a technikát állította be a követező felvételhez.

- Fasza - Mosolyodtam el halványan és bólintottam egyet, ahogy kimondtam az egy szót.

A barátom felnézett rám a válaszfal mögül és vigyorogva vonogatta a szemöldökét, hogy még több részletet kapjon. Sóhajtottam és előre hajoltam, hogy a keverőpult elejére tudjak támaszkodni.

- Már azt hittem, felrobbanok, ha nem kaphatom meg - Magyaráztam. - Ha tegnap leállított volna, biztos, hogy megerőszakolom, mert nem bírtam volna abbahagyni.

Hoseok felnevetett és végre becsavarta a mikrofonállványt a megfelelő magasságba, ahogy neki kényelmes volt. Hoseok nagyon jó rapper volt és tudott énekelni is, ezért nagyon sokszor őt kértem fel a próba számaim felvételére, hogy láthassam, élőben is olyan jól szól e, mint a fejemben. Én saját magamat is tehetségesnek gondoltam rapp téren, de az ember sosincs megelégedve saját magával és a teljesítményével, ezért kellett mást megkérnem, hogy csinálja meg helyettem.

- Akkor most már végre mehet a buli - Mondta a mikrofonba, hogy két legyet üssön egy csapásra és a hangját is ellenőrizze a mikiben, de tovább tudja folytatni a beszélgetést is.

Bólintottam és állítottam a hangon, ahogy én a fejhallgatóban jónak találtam.

- Még egy két lassabb menet, hogy hozzám szokjon, aztán mehet - Vigyorogtam el magam.

Hoseok csak felnevetett és felmutatta a hüvelyujját, hogy szurkoljon továbbra is a szerencsés és sikeres együttlétekhez. Bár ehhez nem kellett szerencse, ehhez a tudásom és a tapasztalatom kellett, amivel majd meg kell tanítanom Yoora-t is pár dologra, hogy nemsokára már magától is tudjon műveleteket végezni és mind a kettőnk számára élvezetesebbé tegyük a dolgokat. Ez az első eset, hogy egy lánnyal többször is ágyba bújok és az első, hogy ez a valaki a barátnőm, sőt az első, hogy barátnőm van. De nem bántam, Yoora tényleg megéri a várakozást és a tegnap este is eszméletlen volt vele.