invisiblegirl

"Engedd, hogy újra éljem, mi volt a mesében, kétlem, hogy a szerelem újra megtalál, ez összedőlt, mint egy kártyavár."

Sokszor azt hittem, minden tökéletes. Aztán kiderült, hogy az élet pocsék. Mostmár, nem tudom elhinni, hogy valami lehet tökéletes. Csak az álmaim hibátlanok, de mikor felébredek, mindig rájövök, hogy az álmaim is keserűséggel teliek és, hogy azok is borzalmasak.

"Az ördög ottél bennem, felülírja minden tettem, helyesen lépnék, de mindig visszaránt."

Valaki azt mondta nekem az egyik nap, hogy "te egy rohadék kis köcsög vagyok". Én bólintottam és továbbléptem. De mikor a következő osztálytársam jött oda hozzám és lenézően közölte, hogy "beszélnünk kéne", lecsaptam a táskámat a földre és idegesen feleltem neki. "Mond!". A harmadik személy megjegyezte, hogy "idegbeteg a kislány". Nem. Én normális vagyok. De csak azok közelében, akik megérdemlik.

"Kedvesebb is lehetnék, de régóta nincs rá okom, mert hazudozol, kipletykálsz, elferdítesz dolgokon. Globál problem lett a tény, hogy nyilvánosan oltogatsz, videókban  pofázol és mindenkinek beoltasz."

Úgy viselkedek mással, ahogy ő velem. Ha ő lenéz és semmibe vesz engem, én őt a földbe tiporom, mert nincsen oka annak, hogy a fellegekben jár és másokat küldd le. Ha valaki megjátsza magát, én megmutatom egy másik énem. Igen. Kétszínű vagyok. De mindig azt adom vissza, amit kaptam.

Ezután a bemutatkozás után, nem tudom, mit gondoltok rólam, de megnyugtatlak titeket. Ha nem játszátok az agyatokat, én se leszek undok, szkeptikus.

Teljesen őszinte ember vagyok. Remélem, te is!