@vikifajt17 annyira aranyos vagy nem tudtam sírjak, vagy nevessek a soraidon! Igazából gyötrelem volt könyvet írni, mert mivel megígértem, hogy naponta rakok ki részt, ezért tartottam magam ehhez legyen bármi. Ezért nem hobbiból csináltam, hanem kötelességből, hogy tartsam a szavam. Ezért igazán elhidegült tőlem, és nyomatékosítottam magamban, hogy soha többé nem állok neki könyvet írni. Ráadásul úgy is voltam vele, hogy nem megy nekem eg, nem tudok írni, és a sztori vége egyszerre volt csalódás, amiért nem tetszett a történet, és megkönnyebbülés, hogy többé nem kell a billentyűzet felett görnyednem. De annyian írtatok pozitív visszajelzést, hogy lassan motoszkálni kezdett bennem a gondolat, hogy talán jó könyvet írtam. És ki tudja, lehet nyáron, amikor nem lesz tucatnyi házi házi hátán, nekiállok egy új könyvnek. És ebben nagyon sokat segített a te üzeneted, mert igazán megmelengette a szívem
