_𝓛𝓮𝓶𝓸𝓸𝓷𝓪_

@_Jazmingal_ szupii❤

@_Jazmingal_ köszii
            Mindenképpen kiülök majd a tereszra

@_Jazmingal_ ah, majd utána bepótolod! Nekem is kellett kezdenem valamit magammal, mert lehet ma el kell mennem a szemcsimért :D

@_Jazmingal_ Szívesen lustálkodnék, de muszáj vagyok kezdeni magammal valamit hogy nézzek ki valahogy, mert el kell mennem az öcsémért...

Igazán nincs mit, az igazat megvallva én is tűkön ülök! :D Ráadásul kövi hónapban a Novellát is lefordítják magyarra, szóval teljes a fangörcs! >ˇ<

Már nagyon várom :))

@_Jazmingal_ Köszönööm. Tudtam, hogy nem sokára jön, de hogy pontosan mikor azt nem. Nagyon szépen köszönöm, hogy szoltál. A csopit pedig csekkolom. Még egyszer köszii <3

@Hands-In-Hands ááá dehogy-dehogy (ᴗ ͜ʖ ᴗ)

@_Jazmingal_ nemtom miről beszélsz

@_Jazmingal_ dehogyis

@_Jazmingal_ o3o

@Hands-In-Hands haha hát igen, igyekszem! :D 

@_Jazmingal_ Well... Én szerintem egy karaktert az tesz jó karakterré, ha közeli és megfogható, ha emberi. Van családja, érzései, céljai, tetteinek okai. Ha a cselekedetei természetesek, vagy megmagyarázhatóak. Ha képes az összes érzelem érzésére valamilyen módon, ha a cselekmény során változik, hibázik, karakterfejlődik. Egy jó fővillain nem jó fővillain, amíg nincsenek saját érzései, saját gondolatai, eszméi, valami, amiért élhet. Addig csak egy üres héj lesz, amire ráaggatnak pár negatív tulajdonságot. Nem az kell, hogy szeressük és együttérezzünk vele, csak az, hogy megértsük. Kellenek neki pozitív és negatív tulajdonságok egyaránt, mert mindenkinek vannak hibái és erényei is.
            Ami engem a legtöbb főhősben idegesíteni szokott, hogy nem arra szolgálnak, hogy az író elmondhattassa velük, amit akar, csak arra, hogy mindenki beleélhesse magát a helyzetébe, és bárki, aki szimpatizál az alaptörténettel részének érezhesse magát, mert az író a történetre szeretne fókuszálni, nem a karakterekre. Én speciel sokkal jobban tudok kedvelni egy tőlem teljesen eltérő főszereplőt, mint valakit, aki még nincs is elkészítve, és szerintem a karakterek fontosabbak a történetnél, mert ugyanabban a szituációban nem mindenki dönt ugyanúgy, viszont ezt egy "tipik mc-vel" nem lehet jól kivitelezni, mert nem azon van a hangsúly, hogy a nemlétező személyiségével most mégis mit találna ki, hanem azon, hogy a legtöbben mit találnának ki, hogy ők elégedettek legyenek az mc döntésével (engem ilyenkor még az is bosszant, hogy az író szinte evidensnek mutatja be, hogy így kell cselekedni, mert azt hiszi, hogy az összes olvasó ugyanezt gondolja).
            
            (btw, ez alatt a hosszú izé alatt mindössze annyit akartam kifejezni, hogy nem árt, ha a karakter kidolgozott, és nem az az egyetlen személyiségjegye, hogy szeret táncolni, meg mind a huszonhárom hozzá közel álló személy eltávozott tragikus módon, hogy az mc-nek legyen mivel védekezni a bunkó magatartására tett megjegyzések ellen) 

@_Jazmingal_ egy karaktert a személyisége, a gondolataiban való megnyilvánulása teszi szerethetővé. Ha egy karakternek jó a humora, az sem utolsó, viszont a legfontosabb: hogy jól el tudja mesélni, hogy érzi magát éppen, milyen a helyzete, és mit tervez cselekedni a közeljövőben. 
            Én legtöbbször ott szúrom el a könyveimet, hogy nagyon magyarázósak, szájbarágósak, unalmasak. 
            A lényeg az, hogy az adott szereplő legyen egy kiemelkedő, külön személyiség, aki mindig a maga módján oldja meg a különböző helyzeteket. 
            Képzelj bele minket egy könyvbe, és hasonlítsd össze, hogy melyikünk az elvártak szerint hogyan cselekedne :D
            Miket, mondanánk, vagy éreznénk, mennyire lennének érezhetők a személyiség jegyek, mennyire lennének valódiak a megnyilvánulások owo
            Mivel a karaktereim sosem saját kidolgozásúak, mindig törekszem arra, hogy a lehető legjobban hasonlítson/illetve eltérjen a megnyilvánulása a valóságtól. 
            Minden karakterbe egy kicsit te is belekerülsz, hiszen te szólaltatod meg őket :D 

@_Jazmingal_ Ha nem tökéletes. Mármint a karakternek is vannak hibái azaz emberből van. Jó és rossz döntéseket is hoz és nem egy szent. Lehessen azonosulni vele valamilyen módon. Legyen kidolgozott, de mégis egyszerű. Azaz ne egy folyamatos információ áradat legyen, hanem elég részletet kapjunk, hogy élvezhetővé váljon a története. Nem feltétel, de ha van benne valami egyedibb, pl egy érdekes személyiségjegy vagy egy szokás/hobbi jobban felfigyelek rá személy szerint.