Üdv mindenkinek!
Azt hiszem már pusztán azért is meg kell írnom ezt a bejegyzést, mert:
1: A történetbe nem szeretnék felesleges fejezetet pakolni.
2: Muszáj kiírnom magamból és a ménkű se olvassa úgysem.
Tehát. Immár fogalmam sincs hányadik alkalommal elhatároztam, hogy publikálom életem első befejezett művét, az "Eljő az Éjsötétet". Alapjáraton sokat gondolkodom a magyar könyvpiacon, egyetemen tanultam is róla, plusz az utóbbi időben barátok között is újra előjött a papírár emelkedése meg az Aranymosás ideiglenes eltörlése mellett, hogy én itt mennyire szeretek irkálgatni és hogy ez mekkora álom marad, főleg amíg magyar nyelvű kéziratokkal próbálkozom, haha. :D
Szóval végül úgy döntöttem megadom az esélyt, hogy ha még valaki olvas ezen a platformon - mármint tényleg, mennyire szokás még? - az találkozhasson az idén négy éves gyermekemmel, amit bevallom csak a vámpírmániám szült, semmi más. Bár számomra még nem tökéletes és nyomokban módosíthatok rajta a színfalak mögött, a sztori 90%-a érintetlen maradna minden szempontból.
Szóval előbújtam a csigaházból, mert most éppen úgy érzem, szeretném megadni a lehetőséget, hátha lesz egy ember, akinek annyit fog jelenteni, mint nekem.
Köszönöm a figyelmet és bármit is olvasol épp, jó szórakozást hozzá!
