Description
Számomra ez egy végeláthatatlan történet volt, mint amiket gyerekkorodban hallgatsz az ágyadban fekve, félig még ébren, félig viszont már az álmok partjaira evezve. A tested gyenge, melegség és a takaró puha lágysága öleli körül, mint védelmező karok egy roppant hosszú és fárasztó nap után. A gondolataid szinte körbeszelik az egész világot, míg a szíved szüntelenül csak a mesebeli hercegért zakatol. És aztán, mikor a gyönyörű és boldog vég kecsegtetve csillan fel előtted, mindent elnyel a sötétség és mély álomba zuhansz. Nincs semmi, ami garantálni tudná a boldog véget, csak tudatlanul hánykódsz a sötétségben kérdések ezreivel a fejedben, ácsingózva a válaszok után. És mikor felébredsz, az egész kezdődik előröl. Az összes megpróbáltatás, kétely, bánat, csalódottság és harag. De mint mindig, minden rosszban van valami jó. És ő volt az egyetlen jó. Ő volt az egyetlen, aki megdobogtatta a szívemet, mosolyt csalt az arcomra és ott volt mellettem. És ezáltal ő volt az az egyetlen, aki mindezt pokollá tudta varázsolni egyetlen pillanat alatt. De most itt volt az ideje felszedni a törött darabokat.
1. Fejezet
