1.rész

" A zene a káoszból rendet teremt, a melódia akkor ér valamit, ha működik a harmónia, hiszen ez a mindenség mélyén lapuló állandó érzelem. Talán azzal a fájdalommal együtt, amit folyamatosan okozok egy olyan személynek, aki ezt egyáltalán nem érdemli meg. "

A múlt nem tudja megismételni saját magát, legalábbis nem olyan módon teszi azt, mint legelső alkalommal. Felixnek erre gyorsan rá kell jönnie, amikor minden érzelme ugyanolyan zavarossá válik, mint legutóbb és ennek megoldását a zenében keresi.