⊹

„- Ez az egész csak egy álom. Egy álom, ami kezd az agyamra menni! - kiált fel idegesen, és a sírás határán markol hajába Seomin.

- Lehet ez egy álom is, ha azt akarod. - kel fel trónjáról a Feketék Ura, majd a lányhoz sétál. Óvatosan kifejti az ujjait hosszú, dús hajából, és mélyen a kissé piros szemekbe néz.

- Én... Nem tudom, hogy mit akarok. - erednek el a bent tartott könnyek, amik lassan végigszántják Seomin puha arcát.

- Szerintem pontosan tudod. - hajol közelebb a megtört lányhoz, mire elakad a lélegzete. - Segíthetek neked eldönteni, hogy ez valóban egy álom-e, vagy pedig nagyon is valós. - veszi hatalmas tenyerei közé Seomin arcát, majd ajkaira hajol.

Seomin tudja, hogy nem szabadna. Nem szabadna ilyet éreznie, mégis megtörténik vele, ezzel választás elé állítva őt. Adja fel a valóságot, ami beszennyezi őt az elméjével együtt, de édes mámor minden bűnös perc számára egy teljesen tiszta, mégis feketébe burkolt új és csábító álomkép miatt?

(idézet az utolsó részek egyikéből)

Saját könyv, saját ötlet, saját megvalósítás.

kezdés: 200828
befejezés: -

MINDEN JOG FENNTARTVA