fekete rózsák

_ _ _

insomniában szenvedő, örök-éber lelkem szilánkjai - valahol, messze keringve az űrben.

❝letépem a bőrt arcomról,
csontjaim széthullanak.
ennyi vagyok, ennyi voltam -
szertefoszló árnyalakok,
lélegző szervezetbe csomagolva.❞

_ _ _