dik2

"- Azért élünk, hogy meghaljunk? - tudakolom egy kis idő múlva a semmiből.

Jungkook értetlenül szegezi rám tekintetét.

- Hogy? - kérdez vissza.

- Azért élünk, hogy meghaljunk? - ismétlem meg a kérdést, immáron Jungkook lelki tükrében keresve a feleletet.

Mikor a faggatózásomra egyhangú csend válaszol, kinyújtóztatom az eddig törökülésbe feszített lábaim, majd a kényelmetlen fapadlóról feltápászkodva az ajtó felé veszem az irányt.

- Még egy sima kérdésre sem tud válaszolni, barom - morgom magam elé, kellően ügyelve rá, hogy hallja. Lezártnak tekinteném a beszélgetésnek aligha nevezhető szóváltást, de mielőtt még kiléphetnék a szobából, Jungkook megszólal.

- Azért élünk, hogy megismerjük, miért érdemes meghalnunk."