Prológus

Minden az utolsó éjszakán kezdődött. Akkor ismertem meg őt. A csöndes fiút, aki hihetetlenül jószívű és kedves. Neki kellett volna megnyernie az Eurovíziót. És ezt el is mondtam, persze.

Én, aki a rockért éltem, elismertem. Elismertem, hogy a legjobb dal az övé volt. Igaz az ukrán rockbandával szorosan versengett az első helyért nálam, de mégis ő nyert.

Rögtön megtetszett. Az a cuki kisfiús mosolya, ami mindig a szája szögletében bujkált. Az őszintesége, az érettsége, a kedvessége. Teljes valójában elnyerte a szimpátiámat. A sok beszélgetés és a barátsága sokat jelentett nekem. És az utolsó éjszakát egymás társaságában töltöttük...