Prológus

"Közelebb léptem az ágyhoz, és megmarkoltam a hideg vaskorlátot - a hűvös fém érintése eszembe juttatta a napot, ami miatt ide kerültem. Nem is tudom, mit gondoltam akkor. Talán azt, hogy minden jóra fordul? Hogy megoldódnak a problémák? Naiv gondolatok... Ebben a házban semmi sem fordul jóra. Egyszerűen nem engedi, hogy megtörténjen. Ha úgy érzed, végre boldog vagy és minden rendben, elveszi tőled az örömödet. Mert irigy rád. Irigyeli tőled a boldogságot, mert neki sosem adatott meg. Ez volt az első dolog, amire rájöttem a Házzal kapcsolatban. De közel sem az utolsó."