Daniel Swamps élete egyik napról a másikra fenekestül felfordul. Mindent maga mögött kell hagynia, és egy új, ismeretlen helyen tengetnie mindennapjait. Rengeteg nehézséggel kell szembenéznie, hogy visszatérjen szülővárosába. Vajon képes lesz rá?

Nos, én sokmindent nem értettem a sorozat végén és gondoltam írok egy fanfiction-t amiben a sorozat (bocs a szóismétlés miatt) folytatását írom le saját elképzelés alapján. Az egész a kedvenc karakterem, Zuko szemszögéből lesz írva. Minden a képzeletem szüleménye kivéve a karakterek és a helyszínek. Ha valaki másnál is ilyen storyt láttok, akkor nem tehetek róla, mint mondtam az egészet kitaláltam. Jó olvasást!

15 éves kortól ajánlom! Egy háború sújtotta világban, ahol már senki sem tudja, mi a béke, mindenki az Avatártól várja, hogy egyensúlyt teremtsen. De nem ő az egyetlen, aki segíthet véget vetni a szenvedésnek: Katarát akarata ellenére hurcolják a Tűz Országába, csupán egy jóslat miatt. Zuko hercegnek pedig azzal kell szembesülnie, hogy egyedül azért tűri meg az apja újra az udvarban, mert el kell vennie a lányt. Vajon két, teljesen más felfogású és kultúrájú ember képes lesz félretenni az egymás iránt érzett gyűlöletet? Katarának sikerül felnyitni a burokban nevelt Zuko szemét, megmutatva a szenvedést a "dicsőséges" harcok mögött? --------- A történet az enyém, a benne szereplő karakterek többsége és egyes helyszínek azonban teljes joggal a Nickelodeon és az Avatár - Aang legendája című sorozat szerzőinek tulajdonában állnak! A borító és a fejezetek végén látható illusztrációk az egyes művészek érdemei, nem az enyémek!

Ez az én történetem... Alig pár órája keltem ki tojásomból de már is menekülnöm kellett. A vadászok megtámadták az Éjfúria szigetet! Nehezen tudtam elmenekülni mert másodpercenként repültek felénk a tűzgolyók. Be bújtam egy szikla alá és vártam. Néhány óra múlva kijöttem és mikor körbe néztem egy éjfúriát sem találtam. Nagyon szomorú voltam, sírtam. De meg kellett nyugodnom és elkellett indulnom saját utamra. Még repülni nem igazán tudtam ezért a földön kellett maradnom. Minden órában elkellett mennem egérre vagy valami élősködő állat keresésére. Ebben nőttem fel. Más sárkányok megtanítottak repülni. 2 éves voltam és ekkor már szarvasokra vadásztam. Sokszor elbuktam és éhen maradtam. Az egyik nap megláttam a vadászokat. Megpróbáltam menekülni de megláttak és elkaptak. Ketrecbe zártak és hajóra tettek. mikor már a tenger közepe felé lehettünk megtámadtak minket. Legyőzték a vadászokat. Az egyik ember azt mondta hogy ő Hibbant sziget harcosa úgy hívták hogy Hablaty... legalábbis azt hiszem. Közel jött hozzám megsimogatott aminek én nem örültem kiengedtek a ketrecből de amit akkor láttam... más sárkányok hátán ültek nagyon megdöbbentem. Nem akartak elengedni körbe vettek! Támadni akartam de a sárkányok miatt nem tettem. A sikló sárkány kedvesen bemutatkozott, azt mondta ő Viharbogár és hogy ne féljek ezektől az emberektől... Folytatás: Jövőhét péntek

A kalandnak nem lesz végye: „Éreztem nyakamon azt a meleg leheletet,börömön azt a rideg de még is szenvedélyes érintést. De a kéz nem az én szerelmem keze volt,kezeim meg kötözve ,lában készen álva a rugásra ha kell. -rég találkoztunk....nem de? -...."

háát....... gondolom a címből minden kiderül

Ebben a könyvben a mindennapi életem hülyeségeit vagy érzéseit írom. Olvass bele.

A nevem Barry Allen. 11 éves koromban az édesanyámat megölte valami lehetetlen. Apámat zárták börtönbe a haláláért. Central Cityben lakok. Joe West nyomozó fogadott be a lányával Iris Westtel. A külvilág számára csak egy átlagos bünügyi technikus vagyok. Viszont egy baleset során belőlem lett a lehetetlen. Én vagyok a LEHETETLEN a HIHETETLEN és az UTOLÉRHETETLEN. Vagyis én vagyok Flash a villám